 |
 |
 |
 |
|---|
Hírek, rendezvények
Ajánlatunk augusztus hónapra:
szállás reggelivel 2 főre : 14.000 HUF + IFA, 1 főre: 11.000 HUF + IFA, gyerekeknek 14 év alatt gratis.
Látnivalók
Sátorhely - Mohácsi Történelmi Emlékpark
Nagynyárád – Kékfestő
Mohácstól 15km-re fekszik Nagynyárád.
A kékfestő mesterek Mária Terézia idején német területekről érkeztek a környékre. A betelepedés után mindjárt megkapták a polgárjogot és 3 évig adómentességet élveztek. A még ma is 60%-ban németek lakta Nagynyárád található az ország 9 kékfestőinek egyike. A Sárdi család generációk óra űzi a mesterséget, melynek fortélyai tovább öröklődnek a családban.
A kékfestő vásznakat kék alapon fehér minta díszíti. Az eredetileg fehér vászonra úgynevezett dúcokkal mintát nyomnak. A mintákat pácokkal vegyített szigetelőanyag borítja. A minta felvitele után a vásznat egy 9 vegyi anyagot tartalmazó indigóban áztatják, majd a levegőn szárítva a kelme kékké válik. Minél többször ismétlik meg az áztatást és szárítást, annál sötétebb kék lesz az anyag. Amint elérték a kívánt színt, száradás után, egy 1-3% kénsav-sósav fürdőbe helyezik. Ebben a fürdőben az előzetesen felvitt szigetelőanyaga feloldódik, és előkerül a fehér mintázat.
Béda-Karapancsa
A Béda-Karapancsa a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értéket képviselő élőhelyeit foglalja magába. Itt van hazánk rétisasok és a fekete gólyák által "legsűrűbben lakott" területe. A háborítatlan ártéri erdők mélyén zavartalanul pihennek meg a gémfélék, kis és nagy kócsagok, kanalas gémek. Ligeterdeiben kockás liliom, jerikói lonc és fürtös gyűrűvirág is előfordul. A mocsárrétek, legelők növényei a réti iszalag és mocsári aggófű. A Mohácsi-szigeten található Riha-tó különleges értéke a kis kócsagok és a bakcsók fészkelő telepe.
A Mohácstól délre fekvő Kölked lakossága évszázadok óta együtt él a gólyákkal. A dunai ártér határában fekvő község mindig biztos fészkelő és táplálkozó helye volt a fehér gólyáknak. Itt található az országban egyedülálló Fehér Gólya Múzeum.
A 2002 óta működő, európai kitekintésben is egyedülálló tematikus múzeum egyetlen állatfaj, a fehér gólya (Ciconia Ciconia) köré szerveződött. Hasonló létesítményről csak a lengyelországi Klopot településen tudunk, amellyel jó szakmai kapcsolatot tartunk fenn.
Az egykori iskolaépületben megismerkedhetünk a fehér gólyák táplálkozásával, fészkelési szokásaival, vonulásukkal. Kitekintést kapunk a gólyák családjának valamennyi tagjáról, melyek közül hazánkban csak két faj él. A gólya irodalmi, néprajzi vonatkozásai is megtalálhatók itt. Míg a kiállítóteremben hatalmas, fénypontos demonstrációs táblán követhetjük a gólyák költözési irányait, kint az udvaron néhány áttelelő gólya próbálgatja a szárnyait egy apró tavacska mellett.
Költési időben egy beépített kamera segítségével nyomon követhetjük egy gólyacsaládnál a tojásrakást, költést, fiókanevelést. Az udvaron és a környező villanyoszlopokon élőben is megtekinthető a gyönyörű madár.
A Fehér Gólya Múzeum előre meghirdetett időpontokban rendszeresen ad helyet különböző gyermek- és családi programoknak, ajándékkészítő kézműves foglalkozásoknak, melyek során a résztvevők természetes alapanyagokból készíthetnek szebbnél szebb tárgyakat, szakértő segítők közreműködésével.
Feketekerámia Mohácson
Mohács népi agyagművességét elsősorban a feketekerámia tette híressé Magyarországon. A 18-19. században a helybeli fazekasok, kályhások és agyagpipagyártók mellett, legnagyobb számban a fekete edényt készítő korsósok dolgoztak. 1803-tól a korsósok már önálló céhben működtek. A mázatlan fekete edények - korsók, kanták-bendisek, mozsarak, víz- és tésztaszűrők stb. – százait egykor főleg a Dunán szállították nagy piackörzetbe és a Balkánra.
A hagyományos mohácsi feketekerámia formakincse számos archaikus vonást – hódoltságkori és balkáni hatást – őrzött meg.
A felület díszítése legtöbbször karcolással, „sikálással”, rovátkolással történt. Az edények fekete színét égetéskor, a kemence lefojtásával, ún. redukcióval nyerik.
Kiemelkedő tehetségű volt a helybeli korsósdinasztia leszármazottja, Horváth János, a Népművészet Mestere (1905-1975). Mohácson és környékén jelenleg is készül feketekerámia. A hagyomány örökségét több kitűnő fiatal mester gazdagította tovább.
Busójárás
Mohács város legismertebb rendezvénye az évente megrendezésre kerülő Busójárás. A farsangi időszak utolsó hétvégéjén rémséges figurák özönlik el Mohács utcáit, hogy elűzzék a telet. A tél elijesztése érdekében a busók, mint központi figurák, ijesztő jelmezt vesznek fel. Arcukat egy fából faragott maszk rejti, melyet legtöbbször szarv is díszt. Vastag gyapjúbundát hordanak, bő fehér nadrággal. Lábukon bocskor. A bundát derékban kötél fogja össze, rajta marhakolomp, mellyel irdatlan lármát csapnak. A busók kísérői a jankelék. Ők gyerekek, akik nylonharisnyát húznak a fejükre. Kezükben szintén harisnya, minek a végében néhány marék liszt van.
Ezzel a „fegyverrel” püfölik a gyengébbik nem tizenéves képviselőit. A csütörtöktől keddig tartó rendezvénysorozat leglátványosabb napja a farsangvasárnap. Búsók és jankelék százai gyűlnek össze a Kóló téren, majd bevonulnak a város központjába, a Széchenyi térre. A felvonuláson a busók a legkülönfélébb közlekedési eszközöket használják. Van aki, szekéren, ördögkeréken vonul be a városba, de napjaink modern világában előkerülnek már a feldíszített Trabantok és robogók is. A rendezvényen jelen van egy, a mohácsi csatában használt, ágyú is, mellyel a busók „lövöldöznek”. Persze csak a tél elűzése érdekében.
A vasárnapi sűrű programot, kedden a busótemetés követi. A busótemetés a látogatók körében még nem olyan elterjedt, de legalább olyan látványos, mint a vasárnap. Húshagyókedden a busók egy koporsóval vonulnak végig a városon. A koporsó a telet és a farsangi időszakot szimbolizálja. Sötétedéskor a Széchenyi téren a koporsót felgyújtják, a telet előzik. A máglyakörül megy a táncolás a bolondozás a sokac kóló ritmusára. Így veszünk búcsút Mohácson a hidegtől és várjuk a megújító tavaszt.
A Busójárás első írásos említése 1783.-ban történt, mikor elítélendő, vad orgiának nevezik. A Mohácsra betelepülő horvát kisebbség, a sokacok hozták magukkal e népszokást. Korábban csak a sokacok ünnepe volt, mára országos, sőt nemzetközi szintre emelkedett. 2009.-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
A busójáráshoz legenda is fűződik, mely szerint nem a tél, hanem a Mohácsot megszálló törökök elűzése volt a cél.
Fogadalmi templom
A Mohács belvárosában található templomot a csata emlékére emelték. Alapkövét a csata 400. évfordulóján 1926.augusztus 29.-én tették le. Alapjába 350 magyar településről hoztak földet, ezzel szimbolizálva az ország összefogását. A fogadalmi templom terveit Árkay Aladár és fia, Bertalan készítették. Építési stílusában jól érződnek a keleti, török hatások: a kupola és a szamárhátíves ablakok. A templomot 1940.-ben szentelték fel, de mivel kizárólag adományokból épül, a mai napig nincs teljesen kész.
A templomba belépve szembeötlik a padlón található három szín: fekete, fehér, vörös. A 15 méteres fekete lapokból kirakott kereszt az elvesztett csatára, a 15 fehér csillag a 15 hódoltsági évtizedre, és a többi helyet kitöltő vörös a vérre és az áldozatokra utalnak. A templom díszét a festett üvegablakok adják, melyek magyar szentek életének jeleneteit ábrázolják. Festett üvegből készült a 14 stáció is. Ezek a tervező Árkay Bertalan feleségének, Sztehló Lilinek a munkái. A II. világháború idején az ablakokat kiszedték és a környező szőlőhegy egyik pincéjében helyezték biztonságba. A szentély fő helyén található a Mária-szobor, melynek története a török hódoltság előttre vezethető vissza. A szobor a mohácsi csata előtt, a mai fogadalmi templom helyén állt Boldogasszony templom oltárát díszítette. A csatát követően, mielőtt a törökök porig rombolták a templomot és a várost, Mohács ifjúsága megmentette a szobrot. A török időket egy környékbeli barlangban töltötte, majd hosszú vándorlás után 1956.-ban került mai helyére. Az eredeti kék színt mára színarany rejti. A mohács asszonyok felajánlották arany ékszereiket, és ezzel aranyozták be a szobrot.
Az épület 1989. óta műemlék.
Mohács – történelem
A település környéke már az őskorban lakott volt. Első írások említése 1093.-ban történik. Az akkori falut földművesek és halászok lakták, akik a püspök jobbágyai voltak.
A falu folyamatosan fejlődött, 1408.-ban mezővárosi rangot kapott. Valószínűleg ekkor vették fallal körül a várost.
Majd 1526.-ban bekövetkezett a nagy mohácsi tragédia, a mohácsi csata. A magyar király II. Lajos utolsó éjszakáját Mohácson a püspök házában töltötte. A vereség után a törökök feldúlták és felgyújtották a várost.
A török sereg ellátása szempontjából igen fontos szerepet játszott a Duna, így a várost lassan újjáépítették és közigazgatási központtá tették. A törökök kegyetlenségei elől a magyarok a Mohácsi-szigetre menekültek. Sokan a török hódoltság után is ott maradtak és a szigeten lassan kialakult a mai Kis-Mohács.
Az 1687.-es II. mohácsi csata (Nagyharsányi csata) következtében az osztrák csapatoknak sikerült a törököket kiűzniük az országból. A magyarok által gyéren lakott, elhagyatott vidékre számos nemzetiség költözött, köztük szerbek, horvátok, szerbek, németek. A kisebbségek egymástól teljesen elkülönülve éltek mindennapjaikat. Minden nemzetiségnek megvolt a saját negyede iskolával és templommal. A tarka városi lakosság fejlődésnek indította Mohácsot. A Dunának köszönhetően fellendült a kereskedelem. A mohácsi hírességnek számító feketekerámiát a Dunán szállították a Balkánra, ahol nagy piaca volt ezeknek a cserépedényeknek. A hajók Mohácson kötöttek ki szénért. A szenet Pécsről hozták először szekéren, majd 1854.-től vasúton. A város fejlődött, lakosainak száma egyre nőtt. 1924.-ben több fontos épülettel gazdagodott, mint a Fogadalmi templom és a Városháza.
A II. világháború gátat szabott a fejlődésnek. Mohács 106 épülete elpusztult és 356 ház megkárosodott.
1945.-ben indult be ismét a termelés a Selyemszövő Gyárban, az Öntödében, a Szék és Kárpitosipari Vállalatnál és a malomban. Új beruházásként megnyitotta kapuit a Farostlemezgyár is.
Sátorhely - Mohácsi Történelmi Emlékpark
A mohácsi csata 450. évfordulója közeledtével a Pécsi Janus Pannonius Múzeum régészei ásatásokat kezdtek a környéken a csata hősi halottait keresve. Hosszú kutatás után 2 tömegsírt találtak kb. 280 csontvázzal. Ekkor döntöttek egy emlékpark kialakítása mellett. A munkálatok során még 3 sírkerült elő. Így összesen 5 tömegsír található a park területén kb. 1000 csontvázzal.
A sírkertet az erdélyi temetőkből ismert kopjafák díszítik, de fellelhetőek fából faragott alakok is, mint II. Lajos, Tomori Pál, Szulejmán szultán. Az emlékpark kialakításakor arra törekedtek, hogy szinte minden szimbolikus legyen.
Az emlékpark bejárata 17.000 csontformájú bronzdarabból van. Minden, a csatában elesett hősért egy–egy csont. A sírkertet 14.000 Magyarországon őshonos tiszafával ültették körbe, utalva ezzel a csatában elesett magyarok számára. A tiszafák sorát egy helyen a balkánról származó feketefenyők törik meg, mutatva az irányt, ahonnan a török támadás ért a magyarokat. A temetőkertet kiszolgáló épületet ötletesen a föld alá süllyesztették, hogy ne zavarja az összképet. Az átriumos épület közepén egy rózsabimbó formájú szökőkút áll. A bimbó meg van repedve, utalva a csatát követően az ország 3 részre szakadására.
Az emlékparkban 1991.-ben felállítottak egy hatalmas keresztet, melynek tövében minden év augusztus 29.-én szentmisét tartanak az elesettek lelki üdvéért.
Nepomuki Szent János ünnep
Számos Duna parti városban tisztelet övezi Nepomuki Szent Jánost, a vízen járók védőszentjét. Nincs ez másképp Mohácson sem, ahol már hagyománnyá vált a májusi Nepomuki Szent János Ünnepély. A kétnapos rendezvénysorozat idejére a város leköltözik a máskor csendes Duna partra. Halászléfőző verseny, térzene, gyermekprogramok, koncertek, és ünnepélyes istentiszteletek várják a kikapcsolódni vágyókat.
A hétvége fő látványossága a szombat esti Jánoskázás, amikor csillagok borítják el a Duna vizét. Több ezer mécsest tesznek vízre és úsztatnak le a folyón Mohács templomainak együttes harangzúgására. Az estét tűzijáték zárja. Mohács városa így emlékezik mindazokra, akik a habok között lelték halálukat, köztük Nepomuki Szent Jánosra.
Nepomuki Szent János ünnepség Mohácson from Infomod System on Vimeo.
Nepomuki Szent János
Prága püspöke volt és emellett a királyi család gyóntatója. IV. Vencel király gyanakodott felesége hűtlenségére és követelte Nepomukitól, hogy árulja el neki, mit tud neje félrelépéseiről. A püspök azonban a gyónási titoktartásra hivatkozva hallgatott. A király elfogatta, megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. Így vált Nepomuki Szent János a gyónási titok és a vízen járók védőszentjévé.
